A folsav a B-vitaminok egyike ; B9-vitaminnak is nevezik. Nélkülözhetetlen, hiszen éppúgy szükség van rá a sejtek osztódásához, az aminosavak és a nukleinsavak anyagcseréjéhez, a DNS és a ribonukleinsav szintéziséhez, mint a fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék képzéséhez vagy az emésztőrendszer egészségéhez. Csökkenti a méhnyakrák és a vastagbélrák kockázatát, hozzájárul a szájnyálkahártya épségéhez.
Fontos tudni továbbá, hogy a terhesség korai szakasza során közrejátszik az embrió gerincének fejlődésében, a velőcsövet lezáró folyamatban. Épp ezért elmondható, hogy terhesség, szoptatás idején, illetve már az ezeket megelőző időszakban is több folsav bevitele indokolt a szokásos 1-2 mg-nál. Ilyenkor az ajánlott napi adag: 4 mg.
A folsav szintje alkoholt rendszeresen fogyasztóknál, dohányzóknál, fogamzásgátló tablettát szedőknél, 65 év felettieknél, de depressziósoknál is alacsonyabb lehet a szükségesnél. Mivel a folsavat tartalmazó táplálék a hőkezelés során veszít vitamintartalmából, érdemes főzés helyett a párolást előnyben részesíteni.
A folsav hiányát okozhatja a nem megfelelően összeállított étrend, a rendszeres alkoholfogyasztás, a jelentősebb koffeinbevitel, a görcsoldók, nyugtatók, antiepileptikumok hosszú távú alkalmazása, a vízhajtó-, a fogamzásgátló-szedés, a citotoxikus kemoterápia, valamint a malária- és tbc-ellenes szerek, és egyes további gyógyszerek szedése is, ezért ez ügyben mindenképp érdemes beszélni a kezelőorvossal.
A folsav hiányának jele lehet a vérszegénység, az erőtlenség, a szédülés, a fejfájás, a nyugtalanság, a hirtelen hangulatváltozások megjelenése, az erős szívdobogás az étvágytalanság, a hasmenés, a fogyás, a gyengeség, de a kisebesedő nyelv vagy szájnyálkahártya is. Terhesség esetén növekszik a központi idegrendszer, illetve a gerinc károsodásával járó idegcső-záródási rendellenességek esélye.
